Közlekedési jog

 

Az ittas járművezetés: Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztést, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, 5 évig terjedő szabadságvesztést, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, 2 évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést, ha a bűncselekmény halált, 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a fent meghatározott következményt (súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség, halál, halálos tömegszerencsétlenség) idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő."

Az alkoholfogyasztás a központi idegrendszer működésében tudatzavart okoz. Az alkoholos befolyásoltságot a büntetőjog nem tekinti beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó oknak feltéve, ha a járművezető önhibájából kerül ittas állapotba. A Büntető Törvénykönyvhöz fűzött kommentár szerint az önhibán azt kell érteni, hogy az elkövető tudja, hogy alkoholt fogyasztott, és ismeri ennek az emberi szervezetre gyakorolt hatását is.

Az ittas járművezetés bűncselekménye már a szeszes italtól befolyásolt állapotban történő járművezetéssel megvalósul. Az alkoholos befolyásoltság fennállása akkor állapítható meg, ha a véralkohol-koncentráció foka és klinikai tünetek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a járművezető a szeszes ital fogyasztása miatt nem képes a biztonságos vezetésre. Az alkohol ugyanis feloldja a morális, etikai gátlásokat, növeli a reakcióidőt.

Az 1999. évi LXXXVII. törvény módosította a Btk. érintett rendelkezését, és a szeszes italtól befolyásolt állapottal azonos módon bünteti a vezetői képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történő járművezetést (bódult állapotban történő járművezetés). Ilyen szernek tekinthetők a kábítószer és a pszichotróp anyagok. (A kábítószerek felsorolását 1/1968. (V. 12.) BM-EüM együttes rendelet mellékletei, a pszichotróp anyagok jegyzékét az 1979. évi 25. törvényerejű rendelet melléklete tartalmazza.) A vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti járművezetés csak az eset összes körülményeinek, az elsődleges orvosi vizsgálat, a tájékozódó és megerősítő toxikológiai és esetleges alkoholos vizsgálatok adatai alapján állapítható meg.

 

Munkahelyi jog

 

Ittas munkavállaló: A munkaadó egyik legelemibb elvárása a munkavállalóval szemben, hogy biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban jelenjen meg munkahelyén. Az alkalmas állapot rendszeres ellenőrzése nemcsak joga, hanem egyik legfontosabb kötelezettsége is. A munkáltatónak, amit a Munka Törvénykönyvén kívül a munkavédelemről szóló jogszabály is előír a foglalkoztató számára.

Munkahelyi szesztilalom: A munkavállaló munkaidejében teljes alkoholtilalom alá esik. A tilalom nemcsak azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik munkaköri beosztásuk alapján kizárólag "józan" állapotban tudnak és kötelesek munkát végezni (például gépjármű vezetésére kötelesek vagy jogosultak), hanem kiterjed valamennyi foglalkoztatottra.

Az ittasság ellenőrzése: A munkáltató alkoholszondával vagy vérvizsgálatra való kötelezéssel ellenőrizheti a munkavállaló ittas állapotát. Ha a munkaadó például alkoholszonda alkalmazásával kívánja munkavállalóját ellenőrizni, de az ellenőrizni kívánt személy az abban való közreműködést megtagadja, már ezzel vétkesen megszegi a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét.

Kollektív szerződés előírhatja, hogy az ilyen magatartás önmagában megalapozhatja a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását, akár a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszűnését is. A vizsgálat elvégzésében való közreműködést kellő alap nélkül megtagadó munkavállalót ilyen rendelkezés hiányában a további munkavégzéstől el lehet tiltani, és részére az eltiltás idejére nem jár munkabér.

Jegyzőkönyv

Ha az elvégzett ellenőrzés alapján a kötelezettségszegés megállapítható, a vizsgálat eredményét írásban, például a felvett jegyzőkönyv útján kell közölni a munkavállalóval, olyan tájékoztatás mellett, amelyben a munkáltató felhívja a munkavállalót, hogy a szondás vizsgálat eredményének el nem fogadása esetén orvosi alkoholvizsgálatnak van helye.
Ha a szondás vizsgálatot követően a munkavállaló a szabályosan felvett jegyzőkönyvben beismeri a kötelezettségszegés megállapítására alkalmas állapotát, a további eljárás mellőzésével lehetőség nyílik a dolgozóval szembeni intézkedésre.
Természetesen a munkaadó nem élhet vissza a helyzettel, azaz ellenőrzési jogát rendeltetésével össze nem férő célból nem gyakorolhatja. Ha a munkáltató (például személyes bosszúból) hosszabb időn át, esetleg naponta többször is alaptalanul ismétli meg a szondáztatást, akkor a munkavállaló joggal tagadja meg az ellenőrzésében való közreműködést, így hátrányos jogkövetkezmények vele szemben nem alkalmazhatók.

 

Alkoholszondák 

 

Az emberi vérben található alkohol (közvetett) kimutatására szolgáló eszközök neve. Laboratóriumban nagyon pontosan meghatározható vérmintából a véralkoholszint. Ezt azonban általában csak "vitás esetekben" alkalmazzák.Egyszerűbb és gyorsabb módszer a kilélegzett levegőt vizsgálni.

Ennek alapja, hogy az elfogyasztott alkohol (változatlan formában) a véráramba kerül és a tüdő légcseréje során gőzei a kilélegzett levegőben is megjelennek.
Az is fontos, hogy a kilélegzett levegő alkoholkoncentrációja arányos a vérben lévő koncentrációval, méghozzá annak 2100-ad része. (Vagyis 2100 ml kilélegzett levegő annyi alkoholt tartalmaz, mint 1 ml vér.) A kilélegzett levegő alkoholkoncentrációjának mérésére többféle eszköz alkalmas, amelyek mindegyike valamilyen kémiai reakció vagy fizikai jelenség alapján működik.A jelenleg legkorszerűbb csoportot az elektrokémiai szondák jelentik. Amikor  alkoholgőz átáramlik a cellán, a platina katalitikusan ecetsavvá oxidálja, miközben protonok és elektronok is keletkeznek. Az elektronok a platina elektródákon át a készülék áramkörébe kerülnek, ami egy árammérőhöz kapcsolódik.
Minél nagyobb mennyiségű alkohol oxidálódik, annál nagyobb áram folyik át a rendszeren, ebből megállapítható a kilélegzett levegőben, vagyis ebből következően a vérben lévő alkohol mennyisége